A magyarok fele szerint elfogadhatatlan, hogy Orbán találkozott Putyinnal
A Publicus Intézet által megkérdezettek 32 százaléka szerint a találkozó inkább a magyar kormányfőnek állhatott érdekében.
A Publicus Intézet által megkérdezettek 32 százaléka szerint a találkozó inkább a magyar kormányfőnek állhatott érdekében.
Egy hosszú éveken át tartó folyamat eredménye, hogy a magyar kormány teljes mellszélességgel Izrael mellé állt, ellentétben több európai állammal, amely a közel-keleti konfliktusban „egyrészt-másrészt”-politikát folytat. Az izraeli háború hatására fényre jöttek Európában az iszlamisták, ez viszont a jövő évi európai parlamenti választás kampányában erősítheti fel a bevándorlásellenes hangokat. Láthatóan a Fidesz is erre a szálra építi majd fel a kampányát.
Egészen új szintre lépett a megosztottság, a törésvonalak minimum végigkísérik a NER-t – mondta a hvg360-nak adott interjúban Stefano Bottoni történész. Azt mondta, mindkét oldal beásta magát a lövészárkokba. De hogyan jövünk ki onnan? Hogyan éljék túl, akik nem érzik jól magukat benne? És mi jöhet a NER után? Az interjú egy erről gondolkodó cikksorozat első része.
A szerb államfő szerint Pásztor hozta össze annak idején a szerb vezetést Orbán Viktorral.
A történelmi párhuzamokkal ugyan óvatosan kell bánni, ám a Putyin–Orbán találkozóról a világhálón keringő felvétel felidéz egy 1956-os pálfordulást, amikor is a nagyorosz birodalom igézetében élő szovjet vezetők Kádár Jánosban találták meg a számukra legmegfelelőbb embert.
Orbán Viktor immár teljesen türknek érzi magát, a magyar miniszterelnök a Türk Államok Szervezetének asztanai csúcstalálkozóján egy kicsit megint pocskondiázta az EU-t, majd a mennyekbe magasztalta a türk világhoz tartozó államokat. A miniszterelnök viselkedése több okkal is magyarázható: miközben a térség országaiból nagy mennyiségű földgázt lehet vásárolni, természetes reakció az, hogy valaki ott érzi jól magát, ahol úgy érzi, tisztelik és ahelyett, hogy a jogállamiság helyzete miatt kérnék számon, inkább díszruhába öltöztetik. Ráadásul még a helyi demokráciafelfogás is hasonló az orbánihoz.
De hosszan értekezett arról, hogy Európának B-tervre van szüksége, mert Ukrajna nem győzhet.
Azerbajdzsán szeptember közepén indított újabb támadást az örmények lakta Hegyi-Karabah régió ellen. A támadásban több tucat ember meghalt, a volt elnököt pedig elfogták. A magyar miniszterelnök „gratulált a mélyen tisztelt" azeri elnök úrnak a „munkálatokhoz".
Nem volt elég 13 évnyi gyűlölet, a tanárok vagy a melegek megalázása: a „keresztény értékeket védelmező” Magyarország kormánypártja a hajléktalanokon át gyalogolna be az önkormányzatokba, s a közönség még mindig tapsol. Nem a mai Magyarország a Fidesz lenyomata, hanem fordítva: csak ott maradnak a legócskább emberek hatalmon, ahol hagyják. Vélemény.
Ha egy művész a politika terepére lép, ne csodálkozzon, ha ott politikai választ kap – mondja Szabó László, a Magyar Teátrumi Társaság titkára. A jobboldali kultúrpolitikussal Azahriahról, Demeter Szilárdról, „meleglobbiról” és a könyvek lefóliázásáról is beszélgettünk.
A politológus szerint „még mindig demokrácia van Magyarországon".
A török elnök is a türk államok tanácskozására érkezett Kazahsztánba.
A miniszterelnök alkalomhoz illő ruhában tárgyalt a kazah elnökkel.
A magyar miniszterelnök örül, hogy Kazahsztánnal most már a gazdasági kapcsolatok is erősödnek.
Vállalhatatlan propagandariportjai tették híressé, most a miniszterelnök online kommunikációjáért felelős.
Szijjártó szerint a kazah fővárosban "végre férfias az időjárás".
Lehet, hogy az Erasmus-programmal gondok vannak, de legalább már folyamatban van több magyar egyetem kazahsztáni megjelenésének előkészítése.